Pedagógia

Hitvallásunk

A kisgyerek, mint a világra nyitott érzékszerv

A kisgyerek érzékleteiben él. Minden, ami a környezetében történik, akarva-akaratlanul hatást fejt ki rá. A látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás benyomásai töltik ki belső világát, ezek irányítják és vezetik tapasztaló, megismerő tevékenységében. (S ezen túlmenően természetesen a „többi” érzéklet, mint például a nagy fontosságú egyensúlyérzékelés, vagy a saját mozgásokat visszajelző kinesztetikus érzékelés.)

A gyerek azonban nem csak a fizikai világot érzékeli, hanem a pszichikus vilá- got is. Ezen belül elsősorban a számára fontos másik embert – az anyát, apát, testvéreket, majd az óvónőt.

A Waldorf-pedagógia felfogása szerint a gyerek nem csak kommunikatív és metakommunikatív jelzésekben fogja fel a másik ember pszichikus állapotát, reali- tását, hanem mintegy közvetlenül is. Átél – ha nem is tudatosan – olyan gondola- tokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek.

Az első években még nagyon közel áll egymáshoz a testi és a lelki fejlődés, és így számos kölcsönhatás figyelhető meg: ha szeretettel, figyelemmel, örömmel, pozitív érzéssel és gondolattal veszik körül a kisgyereket, akkor az kedvezően hat az ő érdeklődésére, az érzékelés intenzitására. Egy ingergazdag, sok érzékszervet igénybe vevő környezet előhívja a gyerek belső aktivitását, erősíti a tevékenysé- gekben, mozgásban is megnyilvánuló „testi intelligenciáját”.

Nagyon fontos, hogy a gyereknek elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalataiból származó élményeket, és elsajátítani a sokféle minőséget, különbözőséget mindegyik érzékszerv területén. A kisgyereket környező felnőtt világ felelőssége és egyben feladata, hogy biztosítsa az ingergazdag fizikális, pszichés környezetet és, hogy ne „csapják be” érzékleteiben:
– ezért javasolt a természetes anyagok használata, a fajsúly és a felületi viszo- nyokat „tévesen” reprezentáló műanyagjátékokkal szemben (az állat szőrös, a fém fémes tapintású és nehéz, stb.) – mindezen felül: a nevelőnek megfelelő belső tartalmakkal – érzelmekkel és gondolatokkal – kell a gyerekek közé lépnie.

Óvodai környezetünk

Óvodánk a Christophorus Waldorf Iskola épületében lett kialakítva.

Az épület nagy, világos teremmel rendelkezik. Udvara tágas, sok fával, növénnyel, magaságyással rendelkezik, mely ideális lehetőségeket biztosít az óvodás gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődéséhez.

Óvodánk igyekszik minden eszközével, a Waldorf pedagógiai elveit követni.

Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlődésének ütemét, nyitott, elfogadó, segítő légkört teremtünk számukra. Ezt az értékrendet igyekszünk közvetíteni a gyermekek felé, ezzel példát állítva eléjük, hogy elsajátíthassák a társaikkal való viselkedésük folyamán, így segítve a szocializációs folyamatokat. Csoportéletünket a családias hangulat, hagyományőrzés jellemzi. Összesen 20 kisgyermeket tudunk fogadni, csoportjaink vegyes életkorúak.

A környezet kialakításakor fontosnak tartottuk, hogy olyan közeget hozzunk létre a hozzánk járó gyermekek részére, amely biztosítja a mindennapokban a biztonságos, nyugodt és szeretetteljes légkör megteremtését. Az eszközök és bútorzat kiválasztása során fontosnak tartottuk az olyan tárgyak kiválasztását, amely elősegíti a gyermekek fantáziadús játékának lehetőségeit.

Óvodaképünk

Óvodánk egy nagyon lelkes szülői összefogás által jött létre, a szülők tudatosan a gyermekek igényeit maximálisan szem előtt tartva szeretnének fordulni gyermekeik felé. A gyermekek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében fontos a család és a pedaggógusok kapcsolata, hiszen ezen szoros együttműködéssel tudjuk garantálni azt, hogy a gyermekek testi, lelki és szellemi szükségletei maximálisan ki legyenek elégítve.

Fontos, hogy a gyermekben a családban és az óvodában is az antropozófia emberképén alapuló nevelési hatások érvényesüljenek.

A megvalósulást segíti az állandó, szoros kapcsolattartás az óvoda és a családok között, és a nyílt és közvetlen kommunikáció.

Fontos továbbá, hogy a gyermekek érezzék, hogy egy olyan érzelmi biztonságot adó légkör veszi őket körül, ahol őszintén önmaguk lehetnek.

Gyerekképünk

Már az óvodába való felvételkor a szülők részletes leírást írnak, amelyből a várandóság időszakától kezdve a születésen át, az óvodába lépésig nyomon követheti az óvónő a gyerek testi, lelki és szellemi fejlődését, megismerheti a gyerek szokásait, rokon- és ellenszenveit, félelmeit és örömeit.

A gyerek megnyilvánulásait a mozgásban, a szabad játékban, (a rajzban) a művészeti tevékenységekben a kibontakozó személyiség első jelzőjeként fogja fel az óvónő.

Az óvónő már ettől az első találkozásuktól, a felvételi beszélgetéstől fogva élő, belső képet alakít ki a gyerekről, amely folytonosan változik, soha se lesz kész, állandóan (fejleszthető) formálható marad. A gyereket úgy tekinti, mint egy feltett kérdést, amit egyre jobban kell értenie ahhoz, hogy tudja őt segíteni a felnövekedésben. Ebből a célból az óvónők maguk elé idézik – lehetőleg minden nap – az esti órákban, elalvás előtt csoportjuk gyerekeit, s ez a mindennapos praxisban igen hasznos gyakorlatnak bizonyul. Ha alszanak rá egyet, a következő napon előálló helyzetekben feltehetőleg nagyobb intuíciós, improvizatív erővel találnak majd gesztust, szót vagy cselekvést segítségül.

A gyerek mindennapi öltözködésétől, táplálkozási és alvási szokásain át, játékáig úgyszólván minden testi, lelki mozzanat szóba kerül az óvónők és a szülők rendszeres beszélgetésein.

Az óvónők folyamatosan figyelmmel kísérik a gyerekek fejlődését a csoportban, ezt minden hónapban az óvónői konferencián megbeszélik, hogy hogyan látják a gyerekeket, hogyan formálódik, alakul testi, lelki és szellmi fejlődésük, figyelmet fordítva gyerekek egyéni sajátosságaira. A gyerek megbeszélés segít az óvónőknek abban, hogy jobban megismerjék a gyerekeket, átfogó képet kapjanak a fejlődésükről.

Az óvónők minden honapban lehetőséget nyújtanak a szülőknek fogadóórán való részvételhez, ahol a szülők és az óvónők megbeszélik a gyerek állpotát, fejlődését. Ha a szülők úgy érzik, hogy valami fontos információt szeretnének megosztani a gyerekükről, akkor ők és kérhetnek fogadó órát az óvónőktől. A családokkal való kapcsolat tartás nagyon fontos a waldorf óvodák éltében, fontosnak tartjuk azt, hogy nem csak gyerekeket veszünk fel, hanem családokat, akikkel együtt közösen teszünk a gyerekek fejlődésért, jólétéért.

Minden gyerek úgy érkezik a világra, hogy a világ jó és a világ szép. Nekünk ővőnőknek az a feladatunk, hogy segítsük őket rá találni a saját maguk útjára. Rudolf Steiner szerint minden nevelés ön nevlés, mi magunk is folyamatosan tanulunk, fejlődünk, formálódunk, így segítve a gyermek fejlősét. Olyan képet, mintát szeretnénk adni a gyerekeknek ahol át tudják azt érezni, megtudják azt tapasztalni hogy a világ szép és jó, ahol kibontakozhat sajt egyéniségünk.