Betakarítás
Ősszel az óvodában a betakarítási időszakban a gyerekek a kalászok fejéből kibontják a magot a héjából, és tálakba gyűjtik. A magokat mozsárban összetörik és megfigyelik ahogy a sárgás magból fehér liszt lesz. Víz, só, élesztő és még ki mit szeret bele ( olajos magvak) – maguk gyúrják, dagasztják a tésztát, és kis cipókat formáznak, majd letakarva kelni hagyják, és a sütőbe teszik. Hamarosan az egész óvodát betölti a sülő kenyér illata. A kész, de még meleg cipót felvágják, és a befőzéskor eltett zakuszkával megkenik és megeszik.
A gyerekek kis fehér zsákokban hazaviszik a búza magvait. Ezeket egész télen át őrzik tavaszig, amikor visszahozzák őket. A tavasz ünnepe alkalmával elültetik a magokat egy tálkába és így megismerik a csírázó búzát.
Szent Mihály-napja
Szent Mihály-napja, azaz szeptember 29. a Mihály-időszak nyitó napja. Október végéig tart, és ezen időszak során Michael/Szent Mihály minőségeihez tudunk lélekben kapcsolódni.
Szent Mihály a sárkányt győzte le; az ember földi életében a lustaság vagy a félelem sárkányával veheti föl a harcot.
Felszabadító átélni az óvodásoknak “a sárkány megröptetését” is, ezért az ovisokkal az Újhegy Parkba megyünk, hogy a gyerekek által elkészített papírsárkányok szárnyra kelhessenek, s ha jó a szél, röpködnek is, mint a megzabolázott, szilaj akarat. Indulataink, erős érzelmeink pedig – mint az ég felé röppenő papírsárkány – az akarati erők szolgálatába fogva, erős kézzel tartva átalakulnak teremtő erővé, s mi megélhetjük, hogy kicsinységünk ellenére részesei lehetünk a teremtésnek.
Szent Mihály napjának ünnepe egy bátorság-próbával kötődik össze.
Az ünnepet a Sashalmi kiserdőben tartjuk, ahol a raigenben már ismert történetet jelenítjük meg a természetben. A kicsiket a szüleik kísérik végig az akadályokon. A nagyobbak szüleit is szívesen látjuk, aki tud csatlakozhat. Az ünnep lakomával, és lovaggá ütéssel zárul.
Márton időszak
Novemberben elhajlik az idő a Mihály időszakból, s felvértezve Szent Mihály bátorságával, erejével, és igazságosságával haladunk a Szent Márton ideje felé.
A napokat megkurtítja a hosszú, fénytelen éjszaka, amibe majd lámpásainkkal viszünk fényt a Lámpás-ünnepünkön. Olyan ez, mintha a gyerekek a távozó napfényből ajándékba kaptak volna még egy utolsót, amit gondosan vigyázva, énekelve maguk elött hordoznának kis lámpásaikkal.
Az ünnep-kör másik jelképei a törpék és a manók. Ők azok a lények, akik a földben a gyökerek közt élnek, kristályokat, nemesfémet fényesítenek, csiszolnak, hogy megőrizhessék bennük a nap fényét, melegét a számunkra. A földbe visszahúzódó szellemi erőket jelképezik, a kincsek a föld mélyére levitt fényből.
Advent
Az advent szó jelentése: megérkezés (advenire), és ez azt jelenti, hogy újra és újra megpróbálhatjuk, hogy megérkezzen valami abból a magasságos isteni lényből, aki a gologtai esemény által szövetségre lépett a földön élő emberiséggel. Mindenki átélheti, hogy egy ilyen önmagunkon végzett átalakítás csak belső nyugalomból, a csendes pillanatokban történhet, amelyeket a napi történésekből kell kiszakítanunk. Mindenki tudja, hogy ezt a belső összeszedettséget mennyire megnehezíti a külső fényözön és sürgés-forgás kihívása, amely különösen erős a karácsonyi időszakban.
A külső fény belső fényként szeretne kigyúlni a lelkekben. Az idevezető út ráhangolódás az ünnepre. A gyerekeket saját példánk által hangoljuk rá a jó szokásokra, tanítjuk a gyakorlandó magatartásokra, ezzel késztetve utánzásra őket. Például a várakozás, türelem.
A négy adventi vasárnapban: világunk négyes számjegye köszön vissza. Négyes világunk így épül fel: A nehéz kövek birodalma, a szervetlen anyagok legfejletlenebb része: erre épül a növényvilág, a fölött az állatok világa áll, és végezetül ezt megkoronázza az emberiség birodalma, úgy ahogy az a világ fejlődése folyamán kialakult. Ez a “mi” világunk… ezt a világot építjük, ápoljuk a kis adventi tálacskánkban.
Mit jelent az adventi kert?
Karl König Camphill (A Camphill-mozgalom alapítója, Rudolf Steiner munkatársa) álmában jelent meg ez szimbolikus kép, mely azóta elterjedt a Waldorf-intézményekben adventi ünnepként, melyet hívnak kertnek, és spirálnak is. Maga az adventi spirál fenyőágakból, örökzöld növényekből spirál alakban kirakott forma, amelyben ősi szimbólumok jelennek meg. Szimbólumai: Csillag: az embert szimbolizálja
Alma: bűnbeesést
A kisgyertya (az almában). az ember Énje
A spirál közepén lévő nagy gyertya a Krisztusi Én, a kezdet
Fehér liliom: a tisztaság szimbóluma
Vörös rózsa: szeretet
Kék kendő: Mária köpenye
Minden ember egyedül, almával és gyertyával a kezében végigjárja ezt a spirális ösvényt, és a spirál közepén elhelyezett nagy gyertyával meggyújtja a sajátját, amelyet kifelé haladva a maga választott helyre, egy ötágú csillagra helyez. Közben útját társai és a szülők adventi dalokkal kísérik tiszteletben tartva az egyéniségét. Életutunk újra járása ez. Visszatekintés a születésig.
Rózsa és liliom: A rózsa és a liliom érzékelhetően reprezentálják az ellentéteket. A liliom hagymás virág és hármas törvényt követ. Gyökerei a földben, alakváltozás nélkül hagymájából bontakoztatja ki leveleit
Vízkereszt
A karácsonyi ünnepkört a Vízkereszt zárja, a Három királyok időszaka. A téli szünetből visszatérve elevenítjük meg délelőttönként a Három király történetét egy másik aspektusból. A Három királyok oldaláról közelítünk, mivel a Három királyok más minőséget jelenít meg a gyermekek számára. Ez a minőség az égi bölcsességet, a jövőbelátás tudományát jelenti. Így élhetik át a gyermekek a születés két pólusát. Az ünnepkör másik része a Vízkereszt, vagyis a megkeresztelkedés, ami új lehetőséget hordoz. Ez a reménysugár a csillagok időszakát hozza el nekünk. A csillag az Isten Fiának szellemi jelenléte, amely a gyermekre világított. Ezért ennek az ünnepnek a szimbóluma a csillag. Ebben az időszakban a télre is odafigyelünk, és megpróbálunk minden a tél adta lehetőséget kihasználni a gyermekekkel, így közelítve a természethez (pl. jégfestés).Egy mesével dolgozunk ebben az időszakban, ami a Három Király meséje, melyet minden nap dramatikus játék keretében jelenítünk meg a gyerekekkel.
A Vízkereszttel veszi kezdetét a farsangi időszak. Az új naptári év a vízkereszttel indul, a napkeleti bölcsek megérkeznek ajándékaikkal a betlehemi jászolhoz. E napon emlékezünk meg a napkeleti királyokról: Menyhértről, Boldizsárról és Gáspárról. Csillagjóslásban járatos bölcsek voltak ők, akiket Máté említ evangéliumában. Nem tudni, milyen nemzetiségbe tartoztak, és az se biztos, hogy hárman voltak, csupán az ajándékaik számából következtet erre a szöveg egyik elemzője. Nagyon valószínű azonban, hogy az akkoriban ismert három kontinensre (Európa, Afrika, Ázsia) utalnak.
WOKK.HU 