Ünnepkörök

Betakarítás

Ősszel az óvodában a betakarítási időszakban a gyerekek a kalászok fejéből kibontják a magot a héjából, és tálakba gyűjtik. A magokat mozsárban összetörik és megfigyelik ahogy a sárgás magból fehér liszt lesz. Víz, só, élesztő és még ki mit szeret bele ( olajos magvak) – maguk gyúrják, dagasztják a tésztát, és kis cipókat formáznak, majd letakarva kelni hagyják, és a sütőbe teszik. Hamarosan az egész óvodát betölti a sülő kenyér illata. A kész, de még meleg cipót felvágják, és a befőzéskor eltett zakuszkával megkenik és megeszik.

A gyerekek kis fehér zsákokban hazaviszik a búza magvait. Ezeket egész télen át őrzik tavaszig, amikor visszahozzák őket. A tavasz ünnepe alkalmával elültetik a magokat egy tálkába és így megismerik a csírázó búzát.

Szent Mihály-napja

Szent Mihály-napja, azaz szeptember 29. a Mihály-időszak nyitó napja. Október végéig tart, és ezen időszak során Michael/Szent Mihály minőségeihez tudunk lélekben kapcsolódni.

Szent Mihály a sárkányt győzte le; az ember földi életében a lustaság vagy a félelem sárkányával veheti föl a harcot.

Felszabadító átélni az óvodásoknak “a sárkány megröptetését” is, ezért az ovisokkal az Újhegy Parkba megyünk, hogy a gyerekek által elkészített papírsárkányok szárnyra kelhessenek, s ha jó a szél, röpködnek is, mint a megzabolázott, szilaj akarat. Indulataink, erős érzelmeink pedig – mint az ég felé röppenő papírsárkány – az akarati erők szolgálatába fogva, erős kézzel tartva átalakulnak teremtő erővé, s mi megélhetjük, hogy kicsinységünk ellenére részesei lehetünk a teremtésnek.

Szent Mihály napjának ünnepe egy bátorság-próbával kötődik össze.

Az ünnepet a Sashalmi kiserdőben tartjuk, ahol a raigenben már ismert történetet jelenítjük meg a természetben. A kicsiket a szüleik kísérik végig az akadályokon. A nagyobbak szüleit is szívesen látjuk, aki tud csatlakozhat. Az ünnep lakomával, és lovaggá ütéssel zárul.

Márton időszak

Novemberben elhajlik az idő a Mihály időszakból, s felvértezve Szent Mihály bátorságával, erejével, és igazságosságával haladunk a Szent Márton ideje felé.

A napokat megkurtítja a hosszú, fénytelen éjszaka, amibe majd lámpásainkkal viszünk fényt a Lámpás-ünnepünkön. Olyan ez, mintha a gyerekek a távozó napfényből ajándékba kaptak volna még egy utolsót, amit gondosan vigyázva, énekelve maguk elött hordoznának kis lámpásaikkal.

Az ünnep-kör másik jelképei a törpék és a manók. Ők azok a lények, akik a földben a gyökerek közt élnek, kristályokat, nemesfémet fényesítenek, csiszolnak, hogy megőrizhessék bennük a nap fényét, melegét a számunkra. A földbe visszahúzódó szellemi erőket jelképezik, a kincsek a föld mélyére levitt fényből.

Advent

Az advent szó jelentése: megérkezés (advenire), és ez azt jelenti, hogy újra és újra megpróbálhatjuk, hogy megérkezzen valami abból a magasságos isteni lényből, aki a gologtai esemény által szövetségre lépett a földön élő emberiséggel. Mindenki átélheti, hogy egy ilyen önmagunkon végzett átalakítás csak belső nyugalomból, a csendes pillanatokban történhet, amelyeket a napi történésekből kell kiszakítanunk. Mindenki tudja, hogy ezt a belső összeszedettséget mennyire megnehezíti a külső fényözön és sürgés-forgás kihívása, amely különösen erős a karácsonyi időszakban.

A külső fény belső fényként szeretne kigyúlni a lelkekben. Az idevezető út ráhangolódás az ünnepre. A gyerekeket saját példánk által hangoljuk rá a jó szokásokra, tanítjuk a gyakorlandó magatartásokra, ezzel késztetve utánzásra őket. Például a várakozás, türelem.

A négy adventi vasárnapban: világunk négyes számjegye köszön vissza. Négyes világunk így épül fel: A nehéz kövek birodalma, a szervetlen anyagok legfejletlenebb része: erre épül a növényvilág, a fölött az állatok világa áll, és végezetül ezt megkoronázza az emberiség birodalma, úgy ahogy az a világ fejlődése folyamán kialakult. Ez a “mi” világunk… ezt a világot építjük, ápoljuk a kis adventi tálacskánkban.

Mit jelent az adventi kert?

Karl König Camphill (A Camphill-mozgalom alapítója, Rudolf Steiner munkatársa) álmában jelent meg ez szimbolikus kép, mely azóta elterjedt a Waldorf-intézményekben adventi ünnepként, melyet hívnak kertnek, és spirálnak is. Maga az adventi spirál fenyőágakból, örökzöld növényekből spirál alakban kirakott forma, amelyben ősi szimbólumok jelennek meg. Szimbólumai: Csillag: az embert szimbolizálja

Alma: bűnbeesést

A kisgyertya (az almában). az ember Énje

A spirál közepén lévő nagy gyertya a Krisztusi Én, a kezdet

Fehér liliom: a tisztaság szimbóluma

Vörös rózsa: szeretet

Kék kendő: Mária köpenye

Minden ember egyedül, almával és gyertyával a kezében végigjárja ezt a spirális ösvényt, és a spirál közepén elhelyezett nagy gyertyával meggyújtja a sajátját, amelyet kifelé haladva a maga választott helyre, egy ötágú csillagra helyez. Közben útját társai és a szülők adventi dalokkal kísérik tiszteletben tartva az egyéniségét. Életutunk újra járása ez. Visszatekintés a születésig.

Rózsa és liliom: A rózsa és a liliom érzékelhetően reprezentálják az ellentéteket. A liliom hagymás virág és hármas törvényt követ. Gyökerei a földben, alakváltozás nélkül hagymájából bontakoztatja ki leveleit

Vízkereszt

A karácsonyi ünnepkört a Vízkereszt zárja, a Három királyok időszaka. A téli szünetből visszatérve elevenítjük meg délelőttönként a Három király történetét egy másik aspektusból. A Három királyok oldaláról közelítünk, mivel a Három királyok más minőséget jelenít meg a gyermekek számára. Ez a minőség az égi bölcsességet, a jövőbelátás tudományát jelenti. Így élhetik át a gyermekek a születés két pólusát. Az ünnepkör másik része a Vízkereszt, vagyis a megkeresztelkedés, ami új lehetőséget hordoz. Ez a reménysugár a csillagok időszakát hozza el nekünk. A csillag az Isten Fiának szellemi jelenléte, amely a gyermekre világított. Ezért ennek az ünnepnek a szimbóluma a csillag. Ebben az időszakban a télre is odafigyelünk, és megpróbálunk minden a tél adta lehetőséget kihasználni a gyermekekkel, így közelítve a természethez (pl. jégfestés).Egy mesével dolgozunk ebben az időszakban, ami a Három Király meséje, melyet minden nap dramatikus játék keretében jelenítünk meg a gyerekekkel.

A Vízkereszttel veszi kezdetét a farsangi időszak. Az új naptári év a vízkereszttel indul, a napkeleti bölcsek megérkeznek ajándékaikkal a betlehemi jászolhoz. E napon emlékezünk meg a napkeleti királyokról: Menyhértről, Boldizsárról és Gáspárról. Csillagjóslásban járatos bölcsek voltak ők, akiket Máté említ evangéliumában. Nem tudni, milyen nemzetiségbe tartoztak, és az se biztos, hogy hárman voltak, csupán az ajándékaik számából következtet erre a szöveg egyik elemzője. Nagyon valószínű azonban, hogy az akkoriban ismert három kontinensre (Európa, Afrika, Ázsia) utalnak.

Farsang

A farsang egy könnyedebb, felszabadultabb ünnepet jelent az év ritmusában. A kisgyermekek játékában nap, mint nap megjelenik a szerepjátszás. Ezért a farsangi ünnepen nem a jelmezé a főszerep, hanem a hangsúly a farsangi témán (pl. mesterségek, mese, állatok, erdő lakói, évszakok stb.), és a mulatságon van.

Ezt az ünnepet a szülőkkel együtt szervezzük, az állomásokat ők maguk teremtik meg a gyerekek számára egy kijelölt témakörben.

Húsvét

A húsvét tulajdonképpeni tartalma a halál és a feltámadás, melynek egyik szimbóluma a mag. Ezért csodálatos, és mélyértelmű tevékenység a gyermekkel magot ültetni a húsvétot megelőző időszakban. Így készülünk a húsvéti kis kertecskénkkel, melybe az ősszel leszemezett, és otthon őrzött búzát ültetjük a kis búzászsákjainkból. A búzás kertecskénkben megjelenik a nyúl és a tojás is, mit a húsvét örök szimbólumai. A nyúl az önzetlenséget jelképezi, a feláldozást. A krisztusi példát tehát így tudjuk közelivé tenni a gyermekek számára.

A másik szimbólum amit ebben az időszakban használunk a kakas szimbóluma, melyet a tavaszi rügyfakadás és a tavasz ébredéseként közvetítünk számukra.

Mennybemenetel

A Mennybemenetel tulajdonképpen a természet virág-ünnepe. Elsősorban a hársfák, akácok, s a gyümölcsfák pompáznak virágdíszben, virágfelhőjük mintegy az ég felhőinek tükre. Illatos felhőbe burkolják a Földet. A Föld kilélegzik, kiárasztja lényét a környezetbe.
Ebben az időszakban sok időt töltünk a gyerekekkel a természetben, ápoljuk, gyarapítjuk a kertet, elültetjük a korábban csíráztatott zöldségeket.
A Föld szellemisége és a kozmikus szellemiség közelednek egymáshoz. A lélek kitágul és kitárul, szinte szárnyakat kap. A Földön otthonosan érzi magát.
Minden április- május – ezeknek az ünnepeknek az ideje – a paradicsomi időkre emlékeztet. Minden üde és ragyogó. Mintha a természet vágyat akarna ébreszteni bennünk, hogy ezt az állapotot belülről is átéljük.
Mennybemenetel időszakában az idő múlását érzékeltetjük a gyerekekkel, mindezt a húsvét fán a tojások átváltozásával, felakasztásával tesszük. Mennybementel előtti napon pedig a tojások aranytojássá változnak át.
Egyre többet vagyunk a szabadban, és gyönyörködünk a természet szépségében. Megfigyeljük az első bogarakat, pillangókat, virágokat. A reggeli kör is ehhez kapcsolódóan épül fel.

Pünkösd

Pünkösdi héten az udvaron madarakat készítünk, ahol virágok között járjuk a körtáncot. A gyermekeknek olaj ágra szállt gyapjú galamb szimbolikája segít megérezni az ünnep hangulatát. A pünkösdi ünnepen a nagyok és csemeték mécsest gyújtanak az adveni spirálon használt arany csillagokon, melyek spirálban vannak elhelyezve az évszakasztal előtt.

Év vége

A vegyes csoportban az év vége mindig a búcsú ideje is. Meg kell tapasztalniuk az elengedést és az elválást. Ez érzelmileg nehéz a számukra, így közös tevékenykedésekkel és búcsú ajándék készítéssel készülünk arra, hogy az iskolábamenő gyermekeket közösen útnak indítsuk.

A virágokkal feldíszített udvaron búcsúztatjuk el az iskolába menő társakat.
A Szülők egy báb előadással készülnek erre a napra. Az udvar átalakul egy játékokkal teli forgataggá.