Haraszti Gabriella: 1986-ban születtem Budapesten. 2008-ban kezdtem el pedagógiai tanulmányaimat, ekkor egy évig jártam az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia Karán pedagógia szakra. Már kislány korom óta szívesen foglalkozom gyerekekkel, ha tehettem, nyaranta olyan családoknál töltöttem a szünidőt, ahol voltak kisebbek és én végre „babázhattam”. A pedagógia szak után, csak néhány évvel később döntöttem el azt, hogy kisgyermekekkel szeretnék foglalkozni és 2014-ben jelentkeztem az ELTE Tanító- és Óvóképző Karára, óvodapedagógia szakra. Tanulmányaimmal párhuzamosan ismerkedtem meg a Waldorf-pedagógiával, nem csak az egyetemen, de baráti társaságomban is sokat hallottam erről az alternatív pedagógiai irányzatról, mely nagyon közel áll a szívemhez. Szakdolgozatomban a Waldorf-pedagógia hosszú távú hatásait vizsgáltam. Tudtam, hogy egyszer szeretném elvégezni a Waldorf-képzést, hogy Waldorf-óvónő legyek. Nagyon örülök a lehetőségnek, hogy az alakuló Christophorus Waldorf Óvoda egyik óvónénije lehetek majd.
Pákóci Krisztina: 1992-ben születtem Budapesten. A tanulmányimat állami iskolában kezdtem meg, de hamar kiderült, hogy nem éreztem magam jól ebben az oktatási rendszerben. Így kerültem a Kispesti Waldorf Iskolába, később pedig a Fóti Waldorf Iskolában tettem sikeres érettségi vizsgát. Viszonylag fiatalon helyet kaptam egy családi napköziben, ahol 0-3 éves korosztállyal kezdtem el foglalkozni. Ekkor döntöttem el, hogy szeretnék pedagógusi pályára jelentkezni. Először elvégeztem egy kisgyermeknevelői felsőfokú Okj-s tanfolyamot, majd úgy éreztem, hogy szeretném az óvodás korosztályt is jobban megismerni és mivel nagyon hiányzott az életemből a Waldorf-pedagógia, ezért nem volt kérdés, hogy a solymári Waldorf-képzést válasszam tanulmányaim folytatáshoz. Így elvégeztem a nappali Waldorf-óvónői képzést. Az itt eltöltött idő alatt nagyon sok támogatást, élményt és tapasztalatot szereztem, amit magamévá tudtam tenni. A Waldorf-iskolás éveim alatt megtapasztalhattam azt, hogy milyen egy olyan közösséghez tartozni, ahol az ember azt érzi, hogy a világ jó, a világ szép, ahol az emberek kölcsönös elfogadást és szeretetet tudnak adni egymásnak. Fontosnak tartom azt, hogy azokat az élményeket és értékeket, amiket kaptam és átéltem, a gyerekeknek is tovább tudjam adni. Életem során mindig kerestem a kihívásokat, ahol fejlődni és tanulni tudok, most azt érzem, hogy jó helyen vagyok, megérkeztem. Nagy lelkesedéssel és örömmel szeretnék részese lenni egy új, induló óvoda életének.
WOKK.HU 